Én vagyok az immunrendszerem
Nem azért tanulom a harc művészetét, hogy folyton háborúzzak, hanem hogy a harmónia művészetéig eljutva, békében élhessek kívül-belül. Már jó ideje harca feszül az emberiség, anélkül, hogy tudna jól harcolni önmagáért.
A kisember tüneteket kezel, megoldást kívül keres, részmegoldásokkal megelégszik, mely hosszú távon lefelé vezet, újabb problémákat szül. A bölcs ember összefüggéseket keres és fejlődésre törekszik, a problémákat felfelé oldja meg, mely mindig belülről fakad.
Minden betegség tükör. Minden kórokozó egy élősködő, mely a felborult egyensúlyban kap lehetőséget. Mindegy mi egy vírus eredete és célja, mindenkit tanít. Nem mesterséges páncélba kell öltözni, félni, rettegni, kapkodni, pánikolni, hanem magunkra kell figyelni.
Mit tükröz a helyzet? Nem a vírus katasztrofális veszélyességét, hanem a dolgaink katasztrofális helyzetét: a társadalom és benne az egyén fizikai- és lelki egészségi állapotát, a vállalkozások állapotát, az egészségügyi rendszer állapotát, politikusok szavahihetőségét és egy nehéz helyzetben megnyilvánuló kompetenciáját, közösségeink állapotát, valódi szabadságunk fokát, változási, alkalmazkodási, tanulási képességünk, kreativitásunk, valamint viszonyunkat az élethez és a halálhoz. Ez az, ami katasztrofális állapotban van, ez az amiből levizsgáztunk. A vírus teszi a dolgát, leckéztet, tanít. Mi adunk neki lehetőséget.
Nem lesz képes gazdát találni, ha képesek vagyunk megérteni, figyelni befelé és átlátni dolgokon. Érdemes rendet tenni egyéni életünkben, mert ez az erő, mely megvéd, immunissá, ellenállóvá tesz. Az élet erre mutat példákat. Ezek megváltoztatásával fogjuk a normális életet visszakapni, nem önmagában az oltással, vagy az élet megállításával. S ameddig ez nem sikerül, addig valami más, vagy valaki mások fognak élősködésre lehetőséget találni gyengeségünkben.
Ebben vezessük és kövessük egymást, ne a félelemben! Az EGÉSZség megteremtését kívánom mindannyiunknak saját magunkban, saját magunk által, saját magunknak!
